Valahányszor valami gyötör minket – enyhe kellemetlenség, heves bánat, tomboló harag vagy kétségbeesés –, biztosak lehetünk abban, hogy reakcióinkat meghatározott gondolat okozza, akár tudunk róla, akár nem. Kínlódásunkból kiutat jelent, ha megvizsgáljuk az azt kiváltó gondolatot.
A vizsgálódás során rájövünk, hogy valamennyi készen kapott meggyőződésünk és előítéletünk eltorzítja a valóságot. Ha a gondolatainknak hiszünk a dolgok tényleges állása helyett, érzelmi vesszőfutásba kezdünk. Ezt nevezhetjük szenvedésnek.
A szenvedés természetes védelmi reakció, amely arra figyelmeztet, hogy a kívánatosnál jobban leragadtunk egy – egy gondolat mellett.
Hogyan lehetséges az, hogy valami napokkal, hónapokkal, évekkel ezelőtt történt és ha rágondolunk még mindig szenvedünk. Az idegélettan szakértői mára felismerték, hogy az agy egy adott területe, az ún.”tolmács” felel az én – tudatot meghatározó belső monológért.
Két kiváló tudós a közelmúltban írta le a tolmács csalafinta, megbízhatatlan „meséit”.
Antonio Damasio ezt írja: A legfontosabb felfedezés talán a következő: az emberi bal agyfélteke hajlamos olyan elbeszéléseket gyártani, amelyek nem szükségképpen vágnak egybe a valósággal.
Michael Gazzaniga pedig így ír erről: A bal agyfélteke olyan történetet sző, amellyel meggyőzheti önmagát és a kívülállókat, hogy tökéletesen ura a helyzetnek…. Miként szolgálja az alkalmazkodást és túlélést a bal agyfélteke ilyenfajta kuruzslása? A tolmács valójában egységes történetté (sztori) ötvözi mindazt ami megesik velünk. Ehhez meg kell tanulnunk hazudni önmagunknak.
Pl. Kisgyermekként talán azt látjuk, hogy anyánk boldogtalan, szenved. Amit látunk az az észlelésünk által összerakott belső kép, ami majd történetté áll össze a fejünkben és a reakciónk, ahogyan ezek után az édesanyához fordulunk, talán a megmentés lesz.
„Drága anyukám majd én tartalak”. Felvesszük a megmentő szerepet és eköré szőjük a történetünket. Később ez határozza meg öntudatlanul a működésünket más kapcsolatainkban is. Természetesen írhatunk más történetet is. Az anya aki mindig csak a maga dolgaival fogalkozik.
Az anya aki sosincs ott ha kell, nem lehet benne bízni. Az anya aki csak mindig magyaráz és elvár. Amíg nem vizsgáljuk felül a gondolatainkat, a történetünket 100%ban igaznak hisszük el.
Jó esetben talán eljutunk oda, hogy önismeret által sikerül levennünk az észlelésünk szemüvegét és meglátni az anyánkat a történetünk nélkül.
Ehhez tud hozzásegíteni bennünket a családfelállítás. Az állítás azt mutatja ami van…de egy sokkal teljesebb képet, semmint amit gyermekként történetté szőttünk az elménkben.
Természetesen ez minden egyéb kapcsolatunkban is így van. Az a világ, amit nem torzít az észlelés szemüvege, egy sokkal barátságosabb és szelídebb világ.
Időpont: május 28-án (csütörtök) 17.00 órától – 20.00 óráig
Helyszín: TÉR KÖZPONT Bézs terem ( Nyíregyháza, Sóstói út 70.)
Saját állítás díja: 23.000Ft (ezt megelőzően egyéni konzultáció szükséges)
Képviselői részvétel díj: 9000 Ft
Bejelentkezés
Telefonszám: 06 30/ 9-631-777
Email cím: ildikomagera@gmail.com
Fontos!!
A családfelállítás nem helyettesíti a pszichoterápiát.
A csoportban való részvétel feltétele, hogy a résztvevő a jelentkezésével egyidejűleg vállalja önmagáért a felelősséget és ne szenvedjen pszichés betegségekben.
Szeretettel hívok Mindenkit…
Magera Ildikó
